1. Szentmisék rendje:

Minden vasárnap 9.00 órától a Katolikus templomban. Pénteken 17 órától.

Templomunk búcsú napja – Urunk mennybemenetele ünnepén.

2. Az Apostagi Római Katolikus Plébánia Képviselő Testület:

• Vass Huba Zoltán plébános, egyházi elnök
• Ács Tibor világi elnök
• Csicsova Ferenc
• Gulicska Tibor
• Homó István
• Milánkovics Szabolcs
• Milánkovicsné Tóth Brigitta
• Szöllősi Attila
• Tóth Péter Ákos
• Tóth-Kökény Zsófia

3. Elérhetőség:

Plébánia: Apostag, 6088 Damjanich u. 11.

Bankszámlaszám: 11732105-20005739

https://www.facebook.com/groups/875077437539818

Vass Huba Zoltán plébános úr, nem helyben lakik (címe: 6320. Solt, Szent László tér 5.)

Tel.: 06-30/499-2027

Email: vasshuba@gmail.com

Az apostagi római katolikus egyház története

Apostag történetével a török dúlásig szorosan összefonódik a katolikus egyház története is, ennél fogva itt a honlapon a faluról írtakban Valaczka András barátom már beleszőtte az akkori egyházzal kapcsolatos legjelentősebb történéseket is. Itt ajánlom is mindenki számára – aki még nem olvasta – Klajkó Leonóra és Valaczka András által írt Apostag c. könyvet.

Tehát – a már korábban mások által felkutatott forrásokra hivatkozva – nem tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy Apostag ősi temploma pontosan mikor is épülhetett, de valószínűleg a 12 apostol szobra ékesítette körös körül. A szakértők ezzel hozzák összefüggésbe a falu nevét.

Mivel már a honfoglalás előtt sem volt ismeretlen a kárpát medencében – de különösen a Dunától keletre – a kereszténység görög ága, így meglehet, hogy már a magyarok ideérkezése előtt is itt állt. Az Apostag név görög nyelvből is eredeztethető, utalva a 12 apostol szobrára, de lehet, hogy Szent István királyunk rendelte el építését. összefoglalva a VI-VII. század és a XII. század között már állhatott a kör vagy tizenkét szögletű, kőből épült keresztény templom – rotunda – a mai református templom helyén.
évszázadokig állt ezen a helyen és hirdette az akkori Európa egyetemes egyházának vallását.

1318-ban jelentős eseménynek volt tanúja: a kalocsai érsek Apostagra hívta a püspököket, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki a király törekvéseivel szemben, a következő országgyűlésen, mint azt már a falu történetében is olvashatjuk. Tehát kimondhatjuk, hogy volt Apostagon zsinat.

A török időkben lepusztult, elnéptelenedett település újjáélesztésének elősegítésére telepesek érkezetek, akik Kálvin és Luther tanait hozták, s elfoglalták az ősi katolikus templomot református templomnak alakítva. Később, a XIX. sz. elején aztán új református templom építésébe kezdtek, így az rotundát lebontva, annak építőanyagát is felhasználták.

De lépjünk pár lépést vissza az időben. A mohácsi vész utáni időket a korabeli írások így jellemzik: „A csekély számra leolvadt hívek, mint pásztort vesztett juhok, siralmas helyzetbe jutottak….. Plébániáról, rendes lelkipásztorról szó sem lehetett…. A katolikusok a rettenetes viharban mindinkább fogytak, a pásztori állomások egymás után tűntek le. pusztultak el. A török kiűzése után Dvornikovics Mihály váci püspök az egyházmegyében alig talált 4-5 plébánost. A leghamarább éledezni látszó plébániák egyike Pereg volt, ehhez csatoltatott fíliaképpen Apostag is, és az maradt 1776-ig, midőn ismét önálló pásztort fogadhatott kebelébe.”
Ez a plébános, Dianovszki János leírta, hogyan történt mindez „A plébánia visszaállításának története” címmel és hál’ Istennek, írása megmaradt számunkra is. Ebből veszek röviden néhány gondolatot a teljesség igénye nélkül: „Migazzi Kristóf váci püspök 1774. augusztus 28-ra unokahúga esküvőjére Vácra meghívta Mária Terézia királynőt, férjével, I. Ferenc császárral és fiával a későbbi II. József királlyal együtt. Az esküvői ünnepségek után augusztus 30-án fogadta a királynő a váci egyházmegye papjait, ahol elmondták neki, hogy a Duna mentén, hatalmas területen a hívek pásztor nélküli bárányként tévelyegnek a különböző falvakban, városokban. A királynő ekkor elrendelte, hogy Apostag faluba plébános helyeztessék,… kinek ellátására a földvári királyi sóhivatal pénztárából évente 200 Ft-ot utaltatott ki. Migazzi püspök ekkor nevezte ki az új apostagi egyházközösség első plébánosává Dianovszki János nevű papját. így már volt plébános, de plébánia és templom még nem. Az ősi paplakról a török után semmit sem tudni, az ősi templomot meg a betelepült kálvinisták vették birtokba. Apostagon nagyon kevés katolikus hívő élt akkoriban.

Ekkor derült ki, hogy milyen szegények voltak a katolikusok, igen nehezen gyűlt a pénz az építkezéshez, a telek vásárlása is lassan ment, de 1766. áprilisában már az is megvolt, és októberben a főesperes már fel is tudta szentelni a sárból vert falú épületet, mely plébánia és templom is volt egyben, nem a jelenlegi templom helyén, hanem a falu szélén lévő lapályban. Áldozatul is esett az akkoriban gyakori Duna-áradásoknak, először 1768-ban, majd 1775-ben. Ekkor Migazzi püspök ismét Mária Teréziához fordult, aki 3.000 ft-ot adományozott az új templom és paplak felépítésére. A püspök saját főépítészét küldte Apostagra, aki maga készítette el a tervrajzot és állapodott meg egy földvári kőműves- és egy ácsmesterrel a jelenlegi katolikus templom és plébánia felépítésről. 1776. augusztus 20-án került sor az ünnepélyes alapkő letételre, melyet a peregi plébános, Passerenyi Pál főesperes szentelt fel és helyezett el. Az ünnepi beszédet Csillik János földvári plébános tartotta.

1777-ben óriási lendülettel folyt a munka, 140 kocsi hordta az építőanyagot, a környező falvakból, s még a Dunán is folyt szállítás. Mivel a szegény katolikusoknak nemigen voltak szekereik, a plébános protestáns gazdákat fogadott fel a szállítási munkákra. Így a templom 1777. augusztusára elkészült, a plébániára ősszel felkerült a tető, a befejezése azonban következő év májusára maradt. Az új templomot 1777. augusztus 20-án Jézus mennybe menetelének tiszteletére Bodonyi Sándor kanonok áldotta meg, és másnap gróf Eszterházy Pál váci püspök 65 apostagi katolikus fiatalt és felnőttet bérmált meg.” így most éppen 240 éve áll jelenlegi templomunk és plébániánk. Jelenleg műemlék mindkét épület.

Az orgona 1745-ben Bécsben készült, és 1806-ban került át a hőgyészi templomból. A tornyot kétszer építették át, 1818-ban és 1877-ben.
1949-ben neobarokk stílusban belülről átfestették, 1950-ben villanyvilágítást kapott.

A török idők előttről egy papot ismerünk, aki Apostagon szolgált, Gergely volt a neve.

Az új egyházban 1766-tól 1972-ig 36 lelkipásztora volt az apostagi katolikus híveknek. 1972-tól dr. Ferenc István kanonok vigyázza az apostagi katolikus hívek lelkét, immár 35 éve.

Az utóbbi 35 évben egy külső-belső felújításon esett át, mely a festést, padok cseréjét, az orgona- és harangok elektromos meghajtását, majd az eredeti harangállvány teljes cseréjét és a meghajtás korszerűsítését, a templom átnedvesedő lábazatának cseréjét, a torony rézlemezzel fedését és esőcsatornájának cseréjét foglalja magában. A plébánia kerítésének és konyhájának teljes felújítása is ez idő alatt történt a műemlék felügyelet jóváhagyásával.

Szót kell ejtenünk a templom melletti egykori harangozóházról, mely ugyancsak a plébánia rész volt, bár később épült, s mely katolikus iskola is volt egyben 1855-től a II. világháború utáni államosításáig. évtizedekig lakatlanul, kihasználatlanul állt, kezdett az enyészeté válni, de az utóbbi évtizedekben ezt az épületet is sikerült helyreállítani, átalakítani, mely közösségi házként katolikus rendezvények megtartására szolgál, s hál’ Istennek a katolikus ifjúság rendszeresen benépesíti. Az utolsó bekezdésben írt munkálatok részben a hívek adományaiból, munkája által, részben a plébános saját pénzéből, részben pályázati pénzek segítségével készültek el.

Az Apostagi Római Katolikus Plébánia lelkipásztorai:

• Gergely pap 1332 – 1338 körül
• Dianovszky János 1766 – 1770
• Bugyjács Ignác 1770 – 1771
• Urbanovics András 1771 – 1772
• Szegedi János 1772 – 1775
• Szeliga János 1775 – 1780
• Krizmonics Mihály 1780 – 1782
• Légrádi Mihály 1782 – 1787
• Gombos Mihály 1787 – 1790
• Kovács Antal 1790 – 1793
• Ribiánszky Ker. János 1793 – 1796
• Bátorfalusi Bencze Gergely 1796 – 1798
• Podragyai László 1798 – 1807
• Csillik Ferencz 1807 – 1823
• Lehóczky András 1823 – 1824
• Fábry József 1824 – 1836
• Czini József 1836 – 1837
• Csernyánszky Ferenc 1837 – 1839
• Sextius Ambrus 1839 – 1858
• Mórvai János 1858 – 1861
• Bendár József 1861 – 1864
• Posva Lajos 1864 – 1870
• Udvari Antal 1871 – 1884
• Füzi István 1874 – 1876
• Gáll István 1876 – 1891
• Nagy Lajos 1891 – 1898
• Sperling Béla 1898 – 1906
• Gerzsán János 1907 – 1911
• Gyenes Antal 1911 – 1930
• Hauser Viktor 1930 – 1932
• Juranics Péter 1932 – 1934
• Arany Gyula 1934 – 1938
• Nikiss Lajos 1938 – 1941
• Paulik János 1941 – 1948
• Gründner Simon 1948 – 1958
• Pölös Antal 1958 – 1961
• Tihanyi Miklós 1961 – 1972
• Dr. Ferencz István 1972 – 2009
• Czár Iván Levente 2009 – 2014
• Vass Huba Zoltán 2014 –