A Magyar Zarándokút 2011 március óta – a téli hónapok kivételével – folyamatosan, teljes hosszában, szállásépületeivel együtt várja és szolgálja a gyalogos és kerékpáros zarándokokat, Esztergomtól Máriagyűdig. Összesen mintegy 600 km hosszan szeli át hazánkat, keresztmetszetet adva az országról, természeti és épített értékeinkről, az út mentén élő emberek életéről, életmódjáról.

Az út középső része, több mint 200 kilométeren keresztül Bács-Kiskun megye területén húzódik. A Magyar Zarándokút Bács-Kiskun megyei szakaszának fejlesztésére az Európai Unió támogatásával kiemelt turisztikai pályázatot nyertek az érintett, konzorciumba szerveződött települések. A Bács-Kiskun Megyei Önkormány  zat által vezetett konzorciumnak 13 résztvevője van, többségében önkormányzatok, így Kunszentmiklós, Tass, Dunavecse, Harta, Hajós, Apostag, Dusnok, Fajsz, Homokmégy, Császártöltés, illetve Solt, esetében a Katolikus egyház, valamint Gombolyag részéről Alapítvány csatlakozott a projekthez. A pályázatnak köszönhetően a Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszán a települések saját projekt elemként szakrális helyeket, közterületi sétányokat, tereket újítottak fel, illetve meglévő üres épületek átalakításával zarándokszállásokat, zarándokközpontokat létesítettek. Emellett a zarándokút hálózatos rendszerét jelző arculati elemek is megépültek. A „zarándok kapuk” különböző állomásokon várják a pihenni vágyó zarándokokat. Az út mentén telepítésre kerül 276 db, kopjafa szerűen formázott, vasbeton „mérföldkő”, melyek alapvető funkciója az útvonal iránymutatása. A zarándokút mentén szükség van a zarándokok lelki feltöltődését, pihenését szolgáló, mindig elérhető, nyitva álló szakrális helyekre, pihenőkre, amelyek az út arculati elemeként, egyfajta zarándok motívumként is megjelennek. A szabadtéri „zarándok kápolnák” mindig nyitva állnak a vándorok számára és teret adnak az úton levők lelki feltöltődésére. A kapukon és kápolnákon kívül kilátóként funkcionáló „zarándok tornyok” is épültek. A kilátó pontok nem csak a zarándokok számára elérhetők, a helyi lakosság köreiből is szívesen használják őket, és közkedvelt építménnyé válhatnak. A projekttel megvalósult a Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának tematikus úttá fejlesztése. A zarándokút a Bács-Kiskun megyei szakaszon az Árpád-kori történelmi utat követi, ezért a fejlesztések fő történelmi témája az Árpád-kor, mely témaparkok, szoborparkok, kiállítóhelyek létrehozásával kerül bemutatásra a látogatók számára.

A zarándokok Tassnál lépnek be Bács-Kiskun megye területére. A Tassi zsilipnél átkelve a Magyar Zarándokút Bács-Kiskun megyei szakaszának kezdetét szimbolizáló zarándok pihenőhely és kapu látható. Megépülésük előtt, 2013. március 8-án ezen a területen tartották a projekt nyitó rendezvényét, amikor ünnepélyes keretek között Bányai Gábor, a Bács-Kiskun  Megyei Közgyűlés elnöke, a konzorcium vezetője, Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke, és Kőszegi Zoltán, a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás elnöke közösen ástak el egy utókornak szánt urnát, melyben a projekt összefoglaló dokumentációját, egy zarándoktérképet, egy Magyar Zarándokút útikalauzt, az ezredik sorszámmal ellátott zarándokútlevelet és zarándoktárgyakat helyeztek el.

Kunszentmiklós Tasskertes nevű városrészében 30 fő befogadására alkalmas zarándokszállás nyílt, egy múlt századi, régen iskolaként működő épület átalakításával. A zarándokszállás udvarában zarándok kápolna, illetve egy színpad és egy jurta is helyet kapott. Az épület előtti téren Dinnyés László és Benke Zoltán képzőművész Szent Jobb Lator szobrot állított, illetve zarándok kapu is fogadja a vándorokat. A projektnek köszönhetően került sor az Alsószenttamáson található a Szent Jobb Lator templom környezetrendezésére és a kunszentmiklósi református templom orgonájának részleges felújítására is.

Dunavecsén, a Fő téren elkészült Zarándok szökőkút közepén található Európa egyik legnagyobb Zarándok kagylója, mely az ősi El Camino útvonalában lévő kőből, Spanyolországban készült, és Santiago de Compostelában megszentelték. További látványosságok is kialakításra kerültek a projekt kapcsán, mint például az ásatások nyomán feltárt Árpád-kori falu rekonstrukciója, azaz a témapark, valamint elkészült a sétány mellett a „Petőfi-stáció” is, amelyen Dunavecséhez kötődő versrészletek olvashatók.

Apostagon kialakított témaparkban zarándokkirályok és szentek fafaragású szobrai láthatóak. Ezen kívül zarándokszállás, zarándok kápolna és zarándok kapu is helyet kapott a településen.

Solton valósult meg a Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztését célzó projekt legjelentősebb beruházása a Szent László Zarándokközpont kialakításával, a katolikus templom és plébánia felújításával. A templom kertjében zarándok pihenő került kialakításra. Ezen kívül Árpád-kori szabadtéri témapark, kilátó, zarándok kapu, sétány, zarándok park, valamint egy 40 férőhelyes zarándokközpont épült.

Hartán a zarándokút fejlesztését szolgáló dél-alföldi projekt keretében az eurovelo kerékpárút mellett a sportpályánál épült zarándokszállás és zarándok pihenő, illetve megvalósult a helyi kegyeleti park felújítása egy honfoglalás kori emlékmű elhelyezésével.

Dunapatajon a Művelődési Központban néprajzi kiállítás nyílt. A Szelidi-tónál jól felszerelt, vízparti zarándokszállás és zarándok kápolna is várja a megfáradt vándorokat, ahol akár több napot is pihenéssel tölthet el a zarándok. A tó partján az első üdülő a kalocsai jezsuiták által létrehozott gyermeküdülő volt, ahol a kis kápolna is működött, amelyben az oltárkép az Útmenti Boldogasszony (Maria Della Strada) képe volt. A fő utca mellett a zarándokút fejlesztési projekt keretében épült zarándok kápolna fülkéjében az eredeti oltárkép másolata került vissza, amelyet 2014-ben Puskás Antal atya, pálos szerzetes áldott meg.

A Magyar Zarándokút dál-alföldi projektje keretében Gombolyagon zarándok kapu került kihelyezésre.

Homokmégyen újjáépítették a régi temetőben található kálváriát, az Egészségház udvarán zarándok parkot alakítottak ki, Halom területén pedig zarándok pihenőt építettek. Ezen kívül zarándok kapu is kihelyezésre került.

Császártöltésen a projekt keretében a település központjában új burkolatú zarándok sétány, térvilágítás, ivókút, zarándok pihenő, valamint tematikus szoborpark került kialakításra.

Hajóson, a Hajósi-pincéknél zarándok torony épült, amelyről szép kilátás nyílik a városra. Hajós és a pincék között egy 4 kilométeres zarándok sétány épült ki, amely  mentén őshonos gyümölcsfákat ültettek. Egy meglévő épület felújításával, átalakításával pedig zarándokszállást hoztak létre, ahol zarándok kápolna és zarándok kapu is fogadja a településen áthaladó zarándokokat.

Dusnokon szintén több projektelem valósult meg. Kiépült a Feketi Mária kápolna körüli liget, amelyben az „Öröm útja” kapott helyet. A keresztúthoz hasonlóan e stációsorozat 14 állomáson keresztül segít Jézus feltámadása és a Szentlélek eljövetele közötti események elmélyülésében. A falut körülölelő Vajas-csatorna partján, mintegy  1,5 km hosszan építették meg a „Házaspárok útját”. A zarándokút stációi a házasság legfontosabb mérföldköveit, eseményeit jelenítik meg. A templom mellett pedig zarándokszállást alakítottak ki egy meglévő épület átalakításával.

Fajszon az egykori RÉV-ház zarándokközponttá épült át, ahol a betérők lehetőséget kapnak a zarándokút teljes szakaszának virtuális bejárására egy interaktív bemutató segítségével. A településen kialakított témaparkban Árpád-kori fejedelmek kőfaragású szobrai láthatóak. A templom körül zarándok park került kialakításra, a horgásztó mellett pedig pihenőhely fogadja a zarándokokat, illetve zarándok kapu is elhelyezésre került.

A Szekszárd és Fajsz közötti Duna híd lábánál 14 zarándok stációt ábrázoló szoborcsoport épült, melyet 2014. augusztus 16-án ünnepélyes keretek között adtak át és Dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek áldott meg. A monumentális, hat méteres szobrokat, hét kiváló művész készítette 2014 júliusában egy gemenci alkotótáborban. A zarándok kapun lévő feliraton Bács-Kiskun megye az alábbi szavakkal búcsúzik a zarándokoktól:

„Kedves Zarándok! Vidd jó hírét a térségnek és időnként emlékezz vissza a vándorlásaid során megismert, megszeretett településekre, helyszínekre és emberekre. Alkalmanként pedig, térj vissza a Magyar Zarándokútra. Isten áldjon utadon!”…

„Az alkotásokat készítő szobrászok: Eőry Emil; Erdős Csaba; Köhler Péter; Kovács Attila; Lukács István; Majoros István; Varga Zoltán. Kivitelezés irányítója: Keller József, az erdészet kereskedelmi és vállalkozási igazgatója. Tervező: Rumi Imre, építész.”

Magyar Zarándokút Egyesület

További információk itt: ITT!