Református Egyházközség

Az Apostagi Református Egyházközség rövid története

Apostag a reformáció előtt 

A feljegyzések szerint Apostag igen régi település. Róbert Károly idejében Apostag neve ismét szerepel a magyar történelemben. Vas József: Az Anjouk és műveltségük című művében, a következőket írja: Károly / ti. Róbert / alkotmánytalan államigazgatása ment egy ideig, de László pécsi és János váradi püspök nyílt levelet küldött Benedek erdélyi püspöknek, azon meghagyással, hogy Nagycsütörtökön tudassa mindazokkal, kiket a nemzet tagjainak tart, hogy 1318 Szent János nyolcadára Apostagon a Duna balpartján, Solt megyében megjelenjenek…., hogy az egyház és hazának az országgyűlésen előforduló ügyeiről is fognak tanácskozni. / Budapesti Szemle XII. kötet 246. lap /

A leírtak is azt bizonyítják, hogy Apostag ez időben fontos hely lehetett, hiszen a magyar klérus itt rendezett magának találkozót.

Apostag a reformáció korában

A reformáció gyorsan elterjedt ezen a vidéken, a Duna bal partján Ráckevétől – Dunapatajig. így Apostag sem maradhatott mentes. Az a körtemplom / rotunda /, amely a mostani helyén állott, valószínűleg 950-955 között 12  szegletre épülve – egy anyakönyvi jegyzet szerint – a templom 12 szegletében a reformáció előtt a 12 apostol szobra állott. A tizenkét szegletű templomból a tizenkét Szent apostol szobrát tisztelettel eltávolították.

Az apostagi református gyülekezet története reformációtól napjainkig

Az Apostagi Református Egyházközség 1629-ben alakult, mint anyaegyházközség. 1629-től az egyházközösségnek vannak anyakönyvi és jegyzőkönyvi feljegyzései. Szintén 1629 óta megszakítás nélkül van önálló lelkipásztora, Váradi Péter /2009.04.01. óta/, jelenleg a gyülekezet 30. lelkésze. A gyülekezet lélekszáma 1881-es népszámláláskor 554 volt. Az 1941-es Névtár szerint 710 református élt Apostagon. A legutóbbi 2001-es népszámlálás szerint 578-an vallották magukat reformátusnak. Szórványterületünk Dunaegyháza, ahol 121 református van /szintén 2001. évi adat/. A hozzávetőleges 700 reformátusból közel 300 fő egyházfenntartó gyülekezeti tagunk van.

A 415 ülőhelyes templom 1806-ban épült, provinciális barokk stílusban, kelet –nyugati hossztengellyel. A templom felszentelése 1806. október 19-én volt. A torony 1853-ban épült és az 1873-ban történt átalakításokkal nyerte el jelenlegi formáját. A toronyban 3 acélharang lakik, amelyet 1853-ban a németországi Bochumban öntöttek és onnan vásárolta a gyülekezet. A díszes szószéki korona az izsáki gyülekezet ajándéka. Az 1978-as és 1989-es nagyméretű renoválás után ismét folynak felújítási munkák a templomon, reményeink szerint 2011-ben a külső munkákat be tudjuk fejezni.

Az egyházközösség kéttantermes iskolája 1914-ben épült, amelyet 1948-ban államosítottak, majd ezért kárpótlást kapott a gyülekezet, amelyből a a templom felújítása már elkezdődött, reménységgel vagyunk, hogy bár több ütemben de el is készülünk vele. A régi parókia 1874-ban épült, amely jelenleg gyülekezeti teremként és lelkészi hivatalként funkcionál. Az új lelkészlakás 1984-ben épült holland segítséggel, mely 2009-ben belső felújításon esett át.

Comments are closed.